Méréstechnológia
Tervező mérnökünk és egyben Meyer Sound márkafelelősünk fogadta a teltházas esemény résztvevőit. Szokása, hogy éhgyomorra, és amíg van figyelem, bombázza a legnehezebben emészthető részekkel a tisztelt nagyérdeműt. Most sem volt ez másként, bekezdett a hullámformákkal, így többek között megismerhettük, hogyan alakíthatók ki szinusz hullámok összegéből determinisztikus (pl. háromszög, négyszög), vagy sztohasztikus jelek (pl. zene). Majd beküldött még egy gyomrost, megismertük, hogyan tudjuk ezeket az összekevert jeleket szétválasztani gyors fourier transzformáció segítségével. Gyakorlatilag érthető módon megismertük az FFT működését, mely minden ma ismert mérőprogram magját adja.
A mérés egy jó mikrofonnal kezdődik. Bálint végigment egy adott mikrofon paraméterein, felhívva a figyelmet arra, hogy a való életben mely értékekre szükséges és melyekre nem figyelmet fordítani. Szó esett az SPL kalibrációról is, valamint a pillanatnyi/maximális/átlagolt értékek értelmezéséről. Majd jött egy kb. 30-as mérőmikrofon lista, képekkel, árakkal, hogy mindenki megismerhesse a kínálatot, tisztában legyen a két véglettel, számára tetszetős modellt választasson a későbbiekben.
Ugyanezt eljátszotta Bálint a hangkártyákkal is, melyek a mikrofon jelét alakítják át. A legfontosabb paraméterek és itt is egy 30-as lista a ma piacon levő 2-, 4- és 8 csatornás konverterekből.
Ezután szó esett vagy 7-8 féle mérőszoftverről, azok minden jó és rossz tulajdonságát figyelembe véve. Bálint bemutatta minden mérőjel független szoftver szülőjén, a potens Meyer Sound SIM3-on, hogyan és mit mérünk, mit tudunk leolvasni a képernyőn, ezek mit jelentenek és mire következtethetünk belőlük. Tehát ez nem egy rendszeroptimalizációs oktatás volt, hanem egy eszközkészlet átadás, amivel a gondolkodó hangmérnök problémákat tud megoldani.
A napot az AES75-ként ismert max. SPL mérési metódus megismerésével zártuk, ami M-Noise mérőjel segítségével összehasonlíthatóvá teszi A rendszer és B rendszer közti tartalék (headroom) különbségeket.